novemberi pénztárcák

3 megrendelésre, karácsonyra

2 meskás

3 pedig még félkészen várakozik

(inkább ff, mint esti műfény..)

magamnak, hogy új erőre kapjak

Nehezen kezdődött a novemberem.
Október végére túl nagy lett a hajtás, belázasodtam a kimerültségtől.
Pár napig a varrógép közelébe se akartam menni.
Apróságokkal tértem vissza, amiket kivételesen a magam örömére készítettem :).

Időm nem lett volna rá, de kedvem sem máshoz.



Pl. ezek készültek.

Az első fülbevalóm.

Kicsit feldobtam egy régi kabátom, kitűzőt is készítettem hozzá (rajta).

Ezeken kívül helyre raktam egy turkálós farmert és új huzatot kapott a székem.

Ez a pénztárca pedig szintén októberben készült, túlságosan tetszik nekem, így (egyenlőre) nálam marad.

:)

gólyás pelenkázótáska

.. Gergőnek, Illésnek, Juditnak és Attilának..

:)

Kedves Dorka - Lidércke segítsége nélkül nem jöhetett volna létre, nagyon köszönöm!

(szintén még októberben készült..)

utazó neszesszer

.. eredetileg szülőknek, végül inkább a gyerekeknek :)..

méretük nagyobb az átlagnál, kb. mint egy A4, ezért is neveztem el utazóknak, ha pl. a nagyszülőkhöz indul a család ;).. vártam, hogy jobb fotókat kapok (mint a sajátjaim), sajnos még nem érkeztek meg, de mivel még októberben készültek, hogy behozzam magam (hát már megint - még mindig), ezeket mutatom meg.

.. kívül hímeztem őket, hátul/belül zsebekkel láttam el.

holnap útnak induló pénztárca,

egy kis meglepetéssel a hosszú várakozásért.

álcázva

Vannak napok, mikor úgy érzem, semmit sem csinálok helyesen.

Napok, mikor semmi sem sül el úgy, ahogy kellene, mikor semmi sem működik úgy, ahogy kellene.

Nem a megfelelő módon küldök egy ismeretlennek levelet, nem a helyes módon mondom el valakinek, hogy fontos nekem, nem elegendő önbizalommal lépek ki az ajtón, s minden mi végül marad, egy nyomasztó, folytogató hiányérzet.

Az elmaradt boldogság követelése. Vagy az - egy időre - újra feltöltődésé.

Ilyenkor becsukom magam mögött az ajtót, szobát rendezek, álcákat építek, biztonságot keresek. Varrógépem mögé bújva felejtek.

a projekt

Kész. Úton van. És mégsem túl nagy.

A végeredmény pedig : 360. Az egyik szerencseszámom.

utazótáska projekt

Nővérem bejelentette, elutazik.
Most már tényleg.
Illetve nem is elutazik, hiszen akkor belátható időn belül visszajönne..
Elköltözik.
ÁTMENETILEG lakóhelyet vált. És országot.
Ha már nem mehetek vele, hogy vigyázzak rá, szerettem volna legalább valamit készíteni neki, amit magával vihet.
A választás természetesen táskára esett, tudtam, amennyire szeret :), biztos vinne egyet, akkor már legyen egy olyan, amely szerintem egy eső - és lopás - ország biztos.
Nem mintha így beskatulyáznám Angliát, de most ez lett a 2 fő szempont.
Ezeket követte, hogy legújabb 'kedvenc' színének megfelelően nagyrészt fekete legyen, de hogy mégsem unalmas, akkor még kék (amiket én azért még kibővítettem :)). A fehérről pedig lebeszéltem.
Megszámoltam (szőrszálhasogatóan - ha már valahogy, akkor úgy - pl. 1 patent az 4 darab), összesen 337 darabból áll. Három nap varrás után a jelenlegi állás 46 darab.

A fénykép még korábban készült, de legalább kiderül róla, miért (is) magas ennyire a szám. Ilyen lett a belseje.

Most már alapjában véve 2 nagy részből áll - külseje + belseje - viszont azokat egyenlőre gőzöm sincs hogyan varrom össze.

Mivel csak 15 kg lehet a bőrönd, az volt a tervem, hogy ez legyen jó nagy, majd ezt is megpakolja és felviszi a gépre. Hát még a jó nagynál is nagyobb lehet. Így lett belőle "utazó táska" - hogy nyugtassam magam, van amire még jó lehet.

Most pihenek, érzem, hogy elfáradtam.

Próbálnám behozni magam..

..de még így is mindig közbejön valami.


Nem is tudom, lehetséges egyáltalán nagyobb mennyiségű elmaradt bejegyzést, napot, érzést bepótolni? Amerre mostanában jártam, mondogattam magamban - szinte tényleg hallottam ahogy fogalmazódnak bennem a mondatok - mit hogyan írnék le. Mára ezek a gondolatok elvesztek.


Ami a legtöbb időmet vette el (a "hivatalos" munkámon kívül, melynek megünneplése is egyenlőre elmaradt, legalábbis úgy igazából) egy festészeti pályázat volt, tegnapelőtt küldtem el végre a jelentkezésem. Gondolom egész festményt publikálni nem volna jó ötlet, így marad egy részlet (mely még a kelleténél is kevesebbet árul el :)). Az első a "versenyző", másik kettő párhuzamosan készült.

Elmulasztottam - most már pontosan 68 (!!) napja - egy fontos tennivalót.

Egy tehetséges tervezőgrafikus ismerősemet, Zsófit szeretném megemlíteni, akinek nagyrészt a "létrejöttömet" is köszönhetem.

Íme a kisarculat, amit készített nekem, nehezen tudnék elképzelni jobbat.

Párommal nemrég esküvőn voltunk, melyre vettem egy ruhát és a tapasztalatomat szeretném megosztani.

Egy márkás boltban találtam rá, 50% kedvezménnyel árulták, de még így sem nevezném olcsónak. Mivel rögtön megtetszett, időm sem volt sok és esélyét sem láttam annak, hogy mást találjak, megvettem annak ellenére, hogy tudtam alakítanom kell rajta, egy mérettel nagyobb volt a kelleténél. Eléggé meglepett, amit otthon fejtés közben láttam. Nem tudom mi lenne elég szemléletes, de talán ha azt mondom, hogy még a kínai ruhák is jobban - szebben vannak megvarrva, közel járhatok.

A saját magam által varrt ruhákkal olyannyira kritikus vagyok, hogy egy apró hiba is eltántorít (úgy gondolom azért nem fog elkelni), elbizonytalanodom, kevesebbet kérnék érte. (Ilyenkor jön párom és "helyrerak".) Ez a ruha viszont közelről nézve kb. úgy nézett ki, mintha egy kezdő varrta volna, vagy még rosszabb és az emberek mégis megveszik, sőt horribilis áron!

Tanulság számomra, igenis merjünk bátran (több) pénzt kérni a munkánkért! Amit az üzletben árulnak, fele annyira sem tökéletes!!!

A gumis részt varrtam meg én újból, a közelebbi részleten még látszik egy eredeti varrás.

Egyébként a ruha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a nyakba kötős megoldás tényleg nem táncparkettre való. De legalább van olyan bő, hogy annyit ehettem benne, amennyit csak szerettem volna ;).

Készült hozzá viszont gyorsan egy táska, mert az nem volt :).

Nem szerettem volna, hogy az is fekete legyen, így inkább a ruha mintájához hasonlót próbáltam rá hímezni (nem mintha annyira tudnék...). Nagy előrelépés - végre mágneskapcsos!

És néhány részlet:

Elkészült időközben Levi nadrágja is, szerette is hordani (amíg még jó idő volt).

"Unalmasabb" napokon magamnak is gyorsan varrtam egy kantáros nadrágot, nem volt annyira fárasztó, a magaméra nem kell annyira odafigyelni. Műtermi nadrágnak készült, az anyag eleve festékfoltos ;). Az alját már nem volt lelkierőm felvarrni (a saját régebbi táskámon már vagy 3 hónapja nincs gomb... ezek a marháranincskedvemhozzá utolsó lépések :)).. majd egyszer.

Azóta is állandóan ebben lógok.

Mára ennyi elég..

Nemsokára 7 óra, nyomoljunk mind PunkyJazz oldalára! :D

megint

kicsit mérgeskedek!
Megírtam a wordben egy jó hosszú bejegyzést, nem bízva a véletlenre, hogy az majd itt jól eltűnjön, erre valamiért pont itt nem működik a ctrl c & ctrl v..
Pedig még türelmesen be is illesztgettem a magyar karaktereket (cseh a billentyűzetem), de hát nem, megint el kell hogy vegye valami a kedvem a blogolástól - írhatom át újból, váltogatva cseh és magyar nyelv között, megszokás erejével mindig szászor mellé ütve, vagy szaladva át a másik szobába megnézni Levi gépén, hol van az a fránya karakter. Nagyon nem szeretem mikor ilyen "hülye", tőlem független dolgok és helyzetek lassítják a munkámat. Falra tudok mászni.

Ami eddig volt,

..hogy jöhessen az új! :) (a tulipánosnál kimaradt a kész állapotú fotó készítés..)

napfény a borús hangulatban

.. játszunk! ..

(vagy ne és nagyobb az esélyem ;)))

csodás dolgok történhetnek

... játék ringu-nál ...

azt hiszem sokan vártuk már ezt az alkalmat!

KÉSZ :)

vasárnapi varrogatás

új szégyenlős nevemégnincs..

hűsítő szombat

Egyből fotóval kell kezdenem.
.. kíváncsi lennék, miért nem tudok az első fénykép fölé írni, valamint arra is, miért kell fordított sorrendben feltöltenem a fotókat (amit elsőnek szeretnék az utoljára...).. ezek ilyen felfoghatatlan dolgok számomra, ha valaki érti, megköszönném ha megmagyarázná... mert én már bizony tiszta ideg vagyok.


Azt hiszem mindenkire jó hatással lehetett ez a hétvégi lehűlés.
Úgy képzelem, ha csinálhatnánk egy nagy fotót az égből, bekukkantva az ország különböző pontjain lévő lakásokba és házakba, nagyon sok lenne a varrógépnél ülő és mindenféle módon kreatívan ténykedő ember :). Bárcsak létezne erre megoldás! (Persze nem a kukkolásra.)
Mindenestre most elbambultam kicsit és gondolatban ellátogattam néhányatokhoz .. mert ahogy már olvasgatom itt a blogokat, képzeletemben sok mindenkiről kialakult egy világ, melyben éltek, nevettek, alkottok, vagy épp még a Wampon árultok.. :).


Viszont.. visszatérve az időjáráshoz - párom éppen úton van motoron hazafelé Ausztriából, nemrég hívott, hogy elkavarodott és már didereg, hát azért ő annyira nem díjazza.
Meg én sem fogom, ha sokáig így marad, főleg, hogy el kell utaznom (haza haza), így majd félthetem a kis dzsungelemet az erkélyen.


Én is ténykedtem végre a hétvégen - kapva az alkalmon, hogy Levi nincs itthon - és (önző módón) birtokba vettem a lakás nagy részét. (első fotó) :)
Így egyszerre készülhetett portré a műteremben, kísérletezhettem neszesszerrel a konyhában, kiszabhattam Levi nadrágját a nappaliban - ami mondjuk a legfontosabb lett volna és mostanra pont csak az nem készült el.... ehm....


Ő a neszesszer - elég csálé lett - mindenféle praktikus zsebekkel, de még nincs készen, elfogyott a cipzár és a tépőzár. Majd még egyszer - megpakolva, megmutatom :).
(ja és le kellett fotóznom ahhoz, hogy észrevegyem néhol jól félre varrtam, hát elég fáradt lehettem!)



Levi nadrágja.... péntek óta így hever ugyan azon a helyen...



Aztán gondoltam próbálok én is varrni egy olyan gombolós fajta "bevásárló szatyrot", közben a nyakamba akasztottam ... nézegettem nézegettem ... hát ez még köténynek is jó lenne! A füle tökéletesen passzol a nyakamba..... hát majd legközelebb! ujujuj :)))




Ilyen lett végül...
A piros pöttyöknél egy kis hiányérzetem volt, úgyhogy szokásom szerint bonyolítottam és nehezíttem a dolgom...
Nem varrtam rá teljesen a szatyorra, úgyhogy egy zsebe is lett.



... utána pedig jött egy ilyen ötlet:



Hát most még felgombostűzve lapulnak a szemek és várják mi lesz a sorsuk.

Ez történt tegnap :).

ajjaj

nadrág szabásminta készítés, neszesszer varrás, ilyen táska, olyan táska, portré festés, intézkedés, posta... eltelik a nap azzal, hogy fel-alá rohangászok a lakásban és végül mintha semmit sem csináltam volna.

új tervek, új megrendelés...